Olvass bele, gondold át, figyelj az apró részletekre és megváltozhat az életed.

Szemünk tükrében

Szemünk tükrében

Furcsa "véletlen"

- avagy a plágium gyanú

2018. április 22. - Szemünk tükrében A.K.

Szerzőtársammal régre nyúlik vissza a barátságunk. Ebben az életben. De minden bizonnyal sokkal régebbre, mint gondolnánk. Tehát ő ismer. Tudja, hogy írnom kell. Mindig is bíztatott, de az utóbbi időben egyre gyakrabban mondogatta, hogy fogjak már hozzá.

Gondolkoztam, hogy mégis miről lehetne írni. Olyan téma kell, amit ismerek, szeretek. Kutakodtam az elmémben és eszembe jutott Párizs. Imádom! Minden szegletét. Egy kerek születésnapom alkalmával elmentünk párommal egy nagyon intenzív, idegenvezetéses kirándulásra. Egy forró, nyári napon ellátogattunk Versailles-ba.

1200px-vue_aerienne_du_domaine_de_versailles_par_toucanwings_creative_commons_by_sa_3_0_073.jpg

Amikor letudtuk a kötelező köröket, kicsit megpihentünk a kertben. Mondtam páromnak, hogy elmegyek egy kicsit körülnézni. A kert egyik mellékrészére mentem, ahol nem volt egy lélek sem!

sany0060.jpg(Saját fotó)

Ez nagyon megmaradt a fejemben. Aztán arra gondoltam, hogy mi lenne, ha írnék egy olyan történetet, amiben elbolyongok, és egyszer csak Nagy Lajos korában találom magam. Ott játszódna a történet, és a végén visszakerülnék az én koromba. Nagyon feltüzelt ez az egész ötlet, de mielőtt nekiálltam volna megírni, hagytam ülepedni a dolgot.

170629140437-01-palace-of-versailles-super-169.jpg

______________________________________________________________________________________________________

Aztán a napokban nézegettem videókat YouTube-on, hogy-hogynem, az időutazásról. Egyszercsak tátva maradt a szám a 2-es számú történettől , 12:17-nél.

Egészen elképesztő.

Röviden összefoglalva: Charlotte Anne Moberly és Eleanor Jourdain 1901-ben látogatást tettek Versailles, majd különös dolgokat észleltek. Mintha egy régebbi korba csöppentek volna, régimódi ruházatú emberek közé. Mikor kikerültek ebből a bizarr élményből, egymástól függetlenül papírra vetették a tapasztalásokat. A két történet megegyezett. 1911-ben ki is adtak egy könyvet erről. Itt megtalálható és elolvasható.

Nem kell részleteznem, hogy miért sokkoló ez az egész. Szerzőtársam szerint, én voltam az egyik szerző, és emlékeim maradtak az esetről. Szerintem meg lehet, hogy ezt a sztorit hallottam már régebben, csak teljesen kiment a fejemből.

Akárhogyan is, de ezt a sztorit nem kell mégegyszer megírni! :)

A.K.

Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor like-olj és kövess minden platformon, hogy ne maradj le semmiről.

Blog : www.szemunktukreben.blog.hu

Facebook oldalunk : www.facebook.com/szemunktukreben

Instagram: www.instagram.com/szemunktukreben

E-mail: szemunktukreben@gmail.com

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szemunktukreben.blog.hu/api/trackback/id/tr4413854868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása